balatoni mesék

Üdv! 

Tá-dám! Itt van a második ajánló is, egy általam épp csak pár napja olvasott könyvről. Íme Nyulász Péter Helka - A Burok-völgy árnyai című műve:

Ha lehetséges az, hogy valaki szerelmes legyen egy névbe, akkor én az vagyok, méghozzá a Helkába - az most lényegtelen, hogy női névről van szó, és én magam is lány vagyok. Két-három éve döntöttem el, hogyha nagy leszek és már lesz egy férjem és megszületik a mi gyönyörűséges kislányunk, akkor én őt így fogom elnevezni - nincs apelláta. 

Emiatt történt, hogy egy borús délutánon megintcsak a Libriben sétálgatva megakadt a szemem a borítón, s egy pillanattal később a címen. Rögtön a kezembe kaptam, s gyorsan elolvastam a hátlapját. Azt vártam, hogy régi balatoni legendát, Helka és Kelén történetét sikerült végre valahára megkaparintanom, de nem. Ez már egy másik mese... ami egyáltalán nem is baj. 

Egy percig sem volt gond abból, hogy nem ismertem a teljes régi regét, hiszen ebben a könyvben minden szépen sorjában derült ki számomra is, akárcsak a kis Helka számára. Ugyanis ez a Helka nem az a Helka - csak, hogy tévedés ne essék. Ő a lánya.
Igazi határozott, talpraesett, furfangos és kitartó hősnőt kaptunk a személyében, s hódolat Nyulász Péternek, aki megteremtette a méltó utódot! :) Ahogy a két "gyerek" - a hercegkisasszony és hősies, hű barátja, Csiperke - nyakába kapja a Balaton északi partvidékét, az erdőt és a Bakonyt, nem mindennapi kalandokban lesz részük. Gonosz, fondorlatos, valamint jóságos boszorkányok, jólelkű, de haragtartó varázslók, csintalan, torkos manók, rosszhírű tündérek és megannyi más meseszereplő jelenik meg a könyvben, akikről eddig - úgy fest - mit sem tudtunk. Mind fantasztikus karakterek egytől egyig [bár Siót tekintve maradt egy kis hiányérzetem...].
A megfogalmazás is tökéletes volt mind egyszerű olvasásra, mind arra, hogy elképzeljem, amint egy anyuka ezt meséli a gyermekének - ahogy azt én is tenni fogom. Ha valaki szereti a meséket, akkor mindenképp érdemes beleolvasnia!
Na jó, talán elfogult vagyok, már csak a cím miatt is, de remélem szerintetek is megéri azt az időt, amit az elolvasásával tölt az ember. :)
Most is meg kell említenem a csodálatos illusztrátort: Bohony Beatrix kiváló munkát végzett! Hiába fekete-fehérek a képek, mégis nagyon jól eltalálják a hangulatot, s megmutatják, amit kell. [Javaslat: ha képhez érsz a könyvben, először inkább próbáld meg azt figyelmen kívül hagyva a mellette lévő oldalt elolvasni. Én  a magam részéről nem szeretem, ha egy oldallal korábban tudom meg, mi fog történni, azért, mert ott van mellette az illusztráció. :S] 
Kellemes olvasást! :)

Fro